Kedves Lujza!

 

Megvan már a strandos formád? Szerintem untig elég, ha fennmaradsz a vízen. Vagy nem? Képzeld tegnap csoportosan treníroztunk, igaz, inkább szemléletformáló volt, mint alakformáló.

Azt a kérdést feszegettük többek közt, hogy ki lehet-e iktatni azt a fránya minősítést a világból és csak a megfigyeléssel operálni. Hát Lujza, arra jutottunk, hogy nem.

Mindenáron rá akartuk sütni az ellenség szerepét, de kiderült, hogy testőrnek sem utolsó. Amellett, hogy felesleges vitákat szít, hosszas belső őrlődéseket tud okozni, képes eltéríteni a fókuszt a lényegről, vannak azért fontos és szükséges feladatai.

Például az, hogy óvatosságra int, beemeli az előzetes tapasztalatokat és azt szeretné, ha ép bőrrel, szívvel megúsznánk egy-egy helyzetet. De azért azt figyeltük meg, hogy inkább túltoljuk, mint keveset használjuk.

Állítottunk is. Úgy foglalnám össze, hogy mikor elhangzik egy egyszerű mondat, keressünk gyermeki kíváncsisággal más nézőpontokat, állapítsunk meg a felnőtt racionalitásával állapítsuk, és majd csak eztán vonjunk le bármilyen következtetést, mielőtt elhamarkodottan mondanánk ítéletet.

Biztosan nem mondtunk ki sok mindent, de egy dolog hiányzik nekem. Az, ami az egész tréning során jelen volt, méghozzá a humor. Minősítés + humor jó páros lehet, ha a felek jól ismerik egymást és tisztelik egymás határait és tűrőképességét.

Kizárólag tényeken alapuló humor elég savanyú lenne. Vagy ezzel is minősítek? 😉

Mit aszondasz Lujza?

B.