Kedves Lujza!

Kedves Lujza! Látom jól beütött nálad ez a felnőtt-gyerek téma. Akkor ütöm is a vasat tovább. Amikor a gyerek beszélni kezd és megkérdezi, hogy „Mi ez?”, meg „Miért?”, százszor egy nap, akkor kezd el benne cseperedni a felnőtt én. Kár, hogy nincs gyerekhang betűtípus… Kíváncsi lesz, meg akarja érteni, hogyan működnek a dolgok. Mikor ringatja a babáját, vagy megeteti, ahogy anya a kistesót, akkor azt játssza, hogy ő is gondoskodó szülő, amikor a mutatóujját rászegezve megdorgálja, akkor kritikus szülő. Ha jól viselkedik és szót fogad, az az alkalmazkodó gyerek, amikor fintorog, és csakazértse, az pedig a lázadó gyerek. A szabad gyerek tudja, mit akar és nagyon tud szeretni. Ma tükörbe néztem. Kíváncsi voltam, megvannak-e még. Ott voltak mind, egytől egyig. Megnyugtattam őket, hogy mindenkire igényt tartok a jövőben is, velük vagyok egész. Nálad Lujza talán más áll elől, és más halványabb, de csak számold meg őket nyugodtan, meglesz a létszám. A lényeg, hogy a felnőtt kezében l...