Kedves Lujza!

Kedves Lujza! Neked mi jut eszedbe a konfliktus szóról? Az a sejtésem, hogy először a veszekedésre gondolsz. Pedig az együttműködéshez szerintem barátságban is hozzá tartozik, hogy időnként belemegyünk. Ez még nem a kultúránk része, ideje volna, hogy észrevedd a konfliktus napos oldalát is, amelyik értékeli és elfogadja mások nézőpontját, és megoldásra törekszik. Ha zavar van bennem és azt elmondom, láthatod a nézőpontomat. Ha nem mondom el, esélyt sem adok magunknak a változásra. Most, hogy ezt a levelet írom, figyelem a saját érzelmeimet, viselkedésemet, ha megismerem a te nézőpontodat, akkor látom majd a reakciómat is és tudok ezeken változtatni. Gyakorlom az önérvényesítést és próbálom meghúzni a határaimat, tisztelni a tieidet. Ha sokáig vagyok feszült, az nem tesz jót a lelkemnek és éjszaka is hánykolódok. Szóval, ha konfliktust kezdeményezek veled, akkor tulajdonképpen az egészségemre is figyelek. És lássuk be, a konfliktus néha nagyon izgalmas, megszínesíti az unalmas hétköznap...

Drága Lujza! Meséltem már neked a csajos szerdáról? Minden héten találkozunk egy este a csajokkal. Eszünk, iszunk, programozunk, beszélgetünk. Neked vannak ott barátaid? Remélem!!! Menj Te is! Azon ne aggódj, hogy nem leszel otthon. Egy este, vagy pár nap nem a világ. A gyerekek rendben lesznek, meglátod. Magadra is gondolj! Otthon egy kiegyensúlyozott Lujzira van szükség, ha időnként elmész és feltöltődsz, ők is megérzik majd a változást. És ha a férjednek a változatosság kedvéért nem a gyerekekről, meg a feladatokról fogsz mesélni, az is üdítő tud lenni. Kell, hogy legyen valami, amit csak magadért teszel. Neked mindig a család volt az első, és közben kicsit elvesztél. Ez nem önzőség, akkor tudsz teljesen ott lenni a családodnak, ha jól vagy. Arról pedig csak te tudsz gondoskodni, senki más. Menj, ússz egyet, mint régen, jó lesz, meglátod… B