Kedves Lujza!

Kedves Lujza! A múltkori levelemre válaszolva azt kérdezted, ha eltűnik egy tartóoszlop, vagy akár kettő, akkor vajon végleg eltűnik-e az a biztonságérzet. Igen is, meg nem is. Vannak családtagok, nevelő- vagy örökbefogadó szülők, akik megpróbálják kipótolni az oszlopokat. Ezt úgy képzelem, hogy valahogy ferdén odaszögellve megtartják a gerendát. Még az is lehet, hogy erősebben, szebben tartják. Többet nem tehetnek, mint hogy maradnak, amíg a gerenda önálló életet nem kezd élni. De soha nem fognak tudni a tartóoszlopok helyére beállni, mert azokat pont oda tervezték, nincs még két ugyanolyan darab, amivel helyettesíteni lehet őket. Szóval igen, a szülő(k) eltűnésével az a biztonság örökre eltűnik. És valahogy mégse. A gyerek anyából és apából lett, akkor is ott vannak benne, ha elköltöztek Új-Zélandra, vagy már nincsenek. Ha becsukod a szemet, és elképeled, hogy a jobb vállad mögött ott áll apukád, a bal vállad mögött pedig anyukád, akkor megérezheted, mire gondolok. Közhelyes mo...

Kedves Lujza! Ma egy édesanyával dolgoztam. Azt mondta, nincs önbizalma. De nem azzal volt a baj, illetve közvetetten de. Több kliensnél láttam, hogy miután megtörténik a csoda és bővül a család, esetleg nem először, az évekig otthon maradó anya számára nagyon beszűkül a világ. Kevés alvás, sok házimunka, no szex, órákig, napokig nincs kivel magasröptű beszélgetéseket folytatni. A játszótéren ugyanaz a téma és mivel mindenki nagyon jó anyuka szeretne lenni, főleg annak látszani, beindul az összehasonlító gépezet. Ki meddig szoptat, hova jár, mennyit alszik a gyerek és kivel, mi a legeslegjobb nevelési módszer, orvos és pelenka. A feltétel nélküli szeretet nevében az anya sokszor saját magát önti ki a fürdővízzel együtt: már semmi más, csak anya. Az önmegvalósítás szóba sem jöhet, a feleség is csak ritkán van jelen. Távol álljon tőlem, hogy az amúgy is önmarcangoló édesanyát azzal vádoljam, mindez az ő hibája. Ő csak nagyon akart szeretni, jó anya akart lenni, végül túl jó anya ...

Drága Lujza! Meséltem már neked a csajos szerdáról? Minden héten találkozunk egy este a csajokkal. Eszünk, iszunk, programozunk, beszélgetünk. Neked vannak ott barátaid? Remélem!!! Menj Te is! Azon ne aggódj, hogy nem leszel otthon. Egy este, vagy pár nap nem a világ. A gyerekek rendben lesznek, meglátod. Magadra is gondolj! Otthon egy kiegyensúlyozott Lujzira van szükség, ha időnként elmész és feltöltődsz, ők is megérzik majd a változást. És ha a férjednek a változatosság kedvéért nem a gyerekekről, meg a feladatokról fogsz mesélni, az is üdítő tud lenni. Kell, hogy legyen valami, amit csak magadért teszel. Neked mindig a család volt az első, és közben kicsit elvesztél. Ez nem önzőség, akkor tudsz teljesen ott lenni a családodnak, ha jól vagy. Arról pedig csak te tudsz gondoskodni, senki más. Menj, ússz egyet, mint régen, jó lesz, meglátod… B