Kedves Lujza!

Kedves Lujza! Kicsit elvesztettem az időérzékemet a nagy pihenésben, azt se tudom, mikor van hétvége. Remélem téged is beszippantott valami időkapszula, és tudtál magaddal lenni. Hiába szeretem a szarkazmust, én most épp a 19. században felejtettem az egyik lábamat, hagytam, hogy eluralkodjon rajtam a romantika. Nem rossz, nem rossz! Gondolom ismét szorgalmasan írod az újévi fogadalmaidat. Jól van, megértem, miért pont ilyenkor szokás írni őket, javaslom, tedd most egy kicsit másképp. Ide tartozna, hogy hogyan tervezz okos célokat, de millió írást találsz a neten ezzel kapcsolatban, nem hiszem, hogy tudnék újat mondani, ha nem ismered, olvass csak utána. Én arra buzdítalak, hogy bármit fogadsz is meg, kérdezd meg magadtól, pontosan miért akarod. Tulajdonképpen a legtöbb ügyel kapcsolatban ez a véleményem, az embernek tudnia kéne, mit miért tesz. Miért fontos, hogy ne maradjon mosogatnivaló este, miért kell napi egy csoki, miért tartok fent bizonyos kapcsolatokat, vagy miért kell ...