Kedves Lujza!

Kedves Lujza!   Azt kérdezted, mit mondj a gyerekednek, hogy ne szorongjon a suli miatt. Azon kívül, hogy ha súlyos a helyzet, keress neki segítséget, vannak más ötleteim is. Neki nagyon fontos a te véleményed, példád, elvárásaid, sokat jelent neki, ahogy te látod az iskolát. Én elmesélném neki, ahogy én voltam anno. Például, hogy teljes tantárgyak estek ki a fejemből, nem emlékszem konkrétan semmire kémiából. Fizikából is csak annyira, hogy amikor a tesómmal matchboxoztunk, kiszámoltuk, mennyivel megy, ha iksz idő alatt ér el ából bébe. Ezt a képletet azóta is tudom használni. Elmesélném neki, hogy még az egyetemi szakomon, amit szabad akaratomból választottam is volt jó pár óra, ami az égegyadta világon semmit nem tett hozzá választott foglalkozásomhoz. Azt is, hogyan mentem egy hajnalig tartó buliból egyenesen órára, vagy, hogy az egyik vizsga előtt unicumot ittunk, hogy ne fájjon a gyomrunk az izgalomtól. Hogy a gimis matektanár rám szállt, mert hiányoztam pár óráról ...

Kedves Lujza!   Nemrég egy gimis lány volt nálam. Igényes, van stílusa, jó tanuló, tudja mit akar. Mármint, hogy mi akar lenni. Igazán rendes lány. Az a fajta, akit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Gondolom én. Hát ő nem. Szinte szó szerint azt mesélte, amit én szoktam példaként mondani, ha azt magyarázom, hogyan működnek bennünk a különböző hangok. Dolgozat közben, mikor már végzett, szinte követeli a „barátnője”, hogy mutassa meg neki, hogy aztán ő is ötöst írjon. Az egyik fele azt mondja, nehogy odaadd, te napi több, mint nyolc órát tanulsz, amikor délután felhívod, fáradt, mert aludt négy órát. Ne add oda neki, mert ez igazságtalan. Állandóan kihasznál. A másik fele azt mondja, ne légy ilyen szemét, hát a barátnőd. Mindegy, hogy dönt, az egyik hang kiakad, ő meg kutyául érzi magát. Szerintem Lujza, te is tudnád, mit mondj neki. Hát barátnő az ilyen? Ne hagyd magad kihasználni, tartsd a határaidat stb. A helyzet nyilvánvaló rendezésén kívül azért van itt még valami. H...