Kedves Lujza!

 

Ismerek valakit, aki akár „A lányom nélkül soha” című könyv főszereplője is lehetne. Igaz, hogy magyar a történet és az is igaz, hogy egy szimpatikus európai ország a célország, mégis ez jutott róla eszembe. Volt, hogy egy hónapig nem tudta, hol van a gyereke és évekig bizonyította a meghamisított tényeket, hogy jogilag vissza költözhessen gyermekével az otthonába. Oda, ahol született.

Csodával határos módon meg tudta tartani a munkahelyét, pedig egyfolytában ingázott, amit a munkahely nem nézett jó szemmel. És csodával határos módon sok jogi baki és a teljes kilátástalanság és reménytelenség ellenére a jogrendszer mégis megvédte őt és a gyereket. Végig követtem a folyamatot.

Nemrég láttam csodás otthonát, a napsütést, ami beszűrődött az ablakon, végig soroltuk mindazt, amiről az elmúlt években álmodott. De a tonnás súly még nem esett le róla. Iszonyan elfáradt. Nem tud még belepihenni a helyzetbe, nem tudta még kifújni a benntartott levegőt, épphogy lélegzik.

Be kell újra illeszkedni, fel kell venni megint a ritmust, meg kell tartani a munkahelyet. És retteg, mikor jön az ellentámadás.

Nagyon együtt éreztem vele.

Ismered ezt az érzést Lujza? Megérkeztél, ott vagy, de még nem tudod kiélvezni, mert két év terhe nélkül újra meg kell tanulni járni. Máshová kerültek a súlypontok, bizonytalanok a lépések, hiába szép az élet.

Csak pár napot voltam beteg, igaz elég cudarul voltam és az irodámba zártam karanténba magam, mert ezt nem akartam a családra zúdítani. Néhány nap leforgása alatt azt éreztem, hogy vége a világnak, kisebb fajta letargia lett úrrá rajtam. Annak a szobának a falai a gondolkodásomat is beszűkítették. Egyedüllét, elesettség, erőtlenség véget nem érni akaró érzései.

Persze megvannak a módszereim, hogyan lépjek túl ezen, és mégis. Pedig csak pár nap volt. Nem évek, melyekben az élet több területe is katasztrófával fenyegetett. Mikor így kihúzzák az ember lába alól a talajt, akkor sokáig tart felállni és biztos léptekkel elindulni. Lassan. Ezen leszünk.

Naná, hogy van remény, el ne keseredj Lujza!

B.