Kedves Lujza!

 

Női bajok, meg minden. Már megint van valami dolog odalent.

Van szerencsére pár olyan jelenség, amivel még nem találkoztam, nem is szeretnék. De elképzelheted, hogy a lassan két évtized alatt mi mindent hallottam már, szinte mindenre van egy sztorim.

Nem tartozik a kedvenceim közé, amikor konkrétan távoltartást kellett kérni valaki ellen. Volt ott apa, aki fegyverrel fenyegetőzött, így se, úgy se finom, pláne, ha van már egy kisunoka is a képben. És volt nevelőapa is, aki szó szerint ajtóstul rontott a házba, és a kliensem a mai napig nem mer, vagy inkább nem szeret egyedül aludni.

De a távoltartást a test is meg tudja oldani saját különleges módszereivel.

Összezavarodik a ciklus, átkonvertálódnak a hormonok, egy ciszta itt, egy kis kalapos rokon ott és máris meghiúsul az együttlét. A petefészek és a vese is párban szolgálnak, mikor tünetelnek, akkor érdemes elgondolkozni, mi újság otthon, elsősorban a hálószobában.

Tudjuk persze, hogy vannak genetikusan öröklött hajlamok, de azt is, hogy vannak öröklött párkapcsolati minták is. Ha régóta fennálló bajságról van szó, gyakran kiderül, hogy annak kezdete a párkapcsolat kezdetére, vagy egy komolyabb konfliktus alakulására datálható.

Mikor megjelenik, rendkívül kellemetlen tud lenni, miközben a test nem tesz mást, csak figyelmeztet rá, hogy elhallgattál valamit akár magad elől is, vagy mondjuk nem tudod megbeszélni azzal, akivel az ágyadat osztod meg.

Nem mondom, hogy minden egyes alkalommal, de azért legtöbbször így van, na! Szóval akkor nem csak női baj, férfi baj is.

Kinek nem blúza, ne vegye magára.

B.