Kedves Lujza!

 

Képzeld, járt nálam valaki, aki épp a bűvös kor előtt állt egy kicsivel, ami után már nagy dolgokat nem tudunk megváltoztatni, Illetve nem szoktunk. Mert ha összetörik egy ilyen régóta dédelgetett kép, nincs idő és nincs miből másikat építeni.

Az úgy kezdődött, hogy amikor telefonált, elmondta, hogy az édesanyja szeretné elkísérni. Nem ő találta ki, az anyja ötlete volt, aki 81. Hát, tisztelettel megkértem, hogy ezt ne tegye, hisz vele lesz dolgom állítólag. Azt mondta, jó.

A telefonban úgy éreztem, kifejezetten örül, hogy segítettem lerázni az idős hölgyet, de elég bizalmatlanul érkezett. Azt mondta, hogy őt úgy küldték: a gyerekei, a férje és az anyja. Mert gyomor és emésztési gondjai vannak és mindenki azt gyanítja, hogy ezt nem az étel okozza. Milyen szerencsés asszony, hogy ennyi orvos van a családban!

Azt mondta, azért jött, hogy majd otthon elmondhassa, neki van igaza, nem erről van szó. Hát ki vagyok én, hogy győzködjem?  Csak komótosan, érzéssel elmondtam neki, mit gondolok a stresszről és a test jeleiről, hogy én sem gondolom, hogy mindig minden lelki eredetű, de azért azt igen, hogy ilyen-olyan hatásokra felerősödnek a tünetek.

Meg azt is megkérdeztem tőle, mit nem vesz be a gyomra, mit nem tud megemészteni. Azt válaszolta, valószínűleg a tejet. Mondom nem egészen erre gondoltam, van-e olyan dolog az életében esetleg. Van-e arra esély, hogy nehezen mond nemet. Na ekkor kezdett el figyelni rám, komolyan venni engem. Majd elkezdte sorolni. Nem kicsit volt hosszú a lista.

Jó cseléd módjára ugrálta körül a gyerekét, unokáit, férjét és az anyját is. Szó nélkül. Mikor azt próbálta elmondani, hogy fáradt, nem hittek neki. Szóval mit volt mit tenni, folytatta.

Hát Lujza, nem vagyok biztos benne, hogy még nem lépte át azt a bizonyos bűvös határt. Annyiban sikerült maradnunk, hogy ha kérdezik, mi volt nálam, csak mondja azt, hogy én mondtam (fogja csak a nyuszira), hogy a gyomorproblémák mögött az áll, hogy nem tud nemet mondani, sokat nyel, amit nem tud megemészteni.

Ezúttal nincsenek illúzióim Lujza. Szerintem ezt is lenyeli. Amit főztél, ugyebár… Nekem most ezt sikerült, a hozzávalókból ez a recept tudott kisülni a kezeim alatt. Ilyen is van.

B.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon