Kedves Lujza!

 

Néha azzal jön valaki, hogy az élete több területén is enyhén szólva zavargások vannak. Kamaszok a gyerekek, a párkapcsolat is döcög, a munkahelyen meg, ahh összecsapnak a hullámok a feje felett. Nemrég azt kérdezte valaki, hogy nem lehet-e, hogy ő ül fordítva a lovon.

Hirtelenjében azt mondtam, hogy az is lehet. Meg az is, hogy nem. Hát bölcsességből ez nem épp jeles, asszem nem voltam túl nagy segítség.

A kérdés abszolút jogos, elég gyanús, ha mindenhol ugyanaz jön szembe, ez esetben az, hogy a konszenzus nem ismert fogalom, a kompromisszum sem igazán, az alkalmazkodás annál inkább. Ez az ő megélése, a többieké pedig az, hogy túl domináns.

Na most akkor mi a helyzet? A kliensem olyan mindent meg tud oldani típus. Ha problémával találja szemben magát, akkor addig törpöl, míg ki nem talál valamit, ráadásul elég gyors a reakcióideje. Ez azt jelenti, hogy a környezete előszeretettel bíz rá döntéseket és azt is, hogy gyakran nincs türelme kivárni, míg más rukkol elő valamivel és inkább a kezébe veszi a dolgokat. Nemet nem szokott mondani, már csak azért sem, mert szereti, ha a dolgok el vannak intézve.

Ennek egyenes következménye ugyebár az, hogy túlterhelődik, kiakad. A környezete ezt az arcát látja, és persze aki ideges, és csapkod, az lesz a nem szimpatikus, miközben a kialakult helyzetért azért mindenki felelős egy kicsit.

Szóval ki merre ül azon a lovon? Végülis hülyeséget ne mondtam az elején. Engem az érdekel a történetben, hogy honnan jön ez a működés. Vajon hogyan tanulta meg, hogy jobb, ha mindent ő old meg, honnan jön, hogy nem mond nemet még akkor sem, ha messze túllépett a saját egészséges terhelhetőségén.

A kérdésekben látszódnak kicsit az irányok: határtartás, nemet mondás, önérvényesítés. Elképzelhető, hogy ha belevág ezekbe, akkor további konfliktusok várhatók, mert nem ezt szokta meg a környezet, de ha normális stílusban teszi, előbb utóbb hozzászokik mindenki és nem lesz szükség nagy kiborulásokra.

Nem olyan könnyű, mint leírtam. Csak máshová vezet. Hm?

Határátlépés csak útlevéllel, bizonyos esetben csak vízummal. Szoktad ellenőrizni a pecsétet, Lujza?

B.