Kedves Lujza!

 

Sokan jönnek hozzám, akik úgy sejtik, hogy bizonyos testi tünetekre nem az orvos lesz a megoldás, mert mindig bizonyos helyzetekben jelentkeznek. Természetesen meggyőződök róla, hogy látta megfelelő szakember, ezt a részt mindig tisztázni kell, aztán jöhet a többi.

Mindig beszédes, melyik szervet érintő dologról van szó, annak mi a funkciója, és akár egy kis józan paraszti ésszel el lehet gondolkozni azon, mi is történik. Mesélek pár esetet.

Amikor a lábunkat érintő dologról van szó, akkor a haladásunkat érdemes megvizsgálni. Volt nálam valaki, aki csípőfájdalmakról számolt be és nem elhanyagolható, hogy nő az illető. Megrekedt a párkapcsolatában, nem tudta eldönteni, menjen, vagy maradjon.

Az endometriózis gyakori jelenség, azt figyeltem meg, hogy az otthon kérdéséről, és az anyával való kapcsolatról érdemes beszélni. Járt nálam valaki, akinek elváltak a szülei. Az anyukája olyan pasit hozott a házhoz, aki bántotta. Várandós lett. Majd sajnos elvetélt és utána bevett egy csomó gyógyszert. A hétéves kislány találta meg. Mikor felnőttként olyan kapcsolatba lépett, amiben reális esélye lett a házasságnak és a családnak, megjelentek a tünetek.

A bokát az elvágyódás szimbólumának is szokás nevezni, ismerek valakit, akinek nemrég kiment, és azt is pontosan tudom hová és mire vágyik.

A gyomor esetében az a kérdés merül fel, mit nem vesz be, szóval mi az, amit folyamatosan lenyel, de nem fűlik hozzá a foga. Ismerek valakit, aki a munkája során sok nehéz történetet hallgat végig, pedig nem ez a dolga, de nem szól évek óta. Jól elfárad a nap végére, most már fekélye is van.

Nemrég írtam neked a lányról, aki nehezen vált meg a dolgaitól, még a szemetétől is, és székrekedése volt. Ennek ellentéte a félelemmel kapcsolatos, ugye nem kell leírnom, mit szoktunk mondani, mit csinálunk a félelemtől.

Talán egyelőre elég lesz ennyi, ugye? Majd ahogy jönnek az esetek, mesélek még. A testünk hozzánk tartozik és ami velünk történik, az érinti őt is. Ha jelez, még ha kellemetlen is, tulajdonképpen segíteni szeretne, megmutatja fizikai és gyakran lelki szinten is, mitől lennénk jobban.

Fura lenne azt mondani, hogy légy hálás a tünetekért, de mégis valami ilyesmire utalok.

Lujza, nálatok a családban milyen öröklött hajlamok vannak? Vajon lehet ebből az élethez való hozzáállásra következtetni? Költői kérdés.

Lenne kedved elgondolkozni ezen?

B.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy ki az a Lujza?