Kedves Lujza!
Sokan jönnek hozzám, akik úgy
sejtik, hogy bizonyos testi tünetekre nem az orvos lesz a megoldás, mert mindig
bizonyos helyzetekben jelentkeznek. Természetesen meggyőződök róla, hogy látta
megfelelő szakember, ezt a részt mindig tisztázni kell, aztán jöhet a többi.
Mindig beszédes, melyik szervet
érintő dologról van szó, annak mi a funkciója, és akár egy kis józan paraszti
ésszel el lehet gondolkozni azon, mi is történik. Mesélek pár esetet.
Amikor a lábunkat érintő dologról
van szó, akkor a haladásunkat érdemes megvizsgálni. Volt nálam valaki, aki
csípőfájdalmakról számolt be és nem elhanyagolható, hogy nő az illető.
Megrekedt a párkapcsolatában, nem tudta eldönteni, menjen, vagy maradjon.
Az endometriózis gyakori jelenség,
azt figyeltem meg, hogy az otthon kérdéséről, és az anyával való kapcsolatról
érdemes beszélni. Járt nálam valaki, akinek elváltak a szülei. Az anyukája
olyan pasit hozott a házhoz, aki bántotta. Várandós lett. Majd sajnos elvetélt
és utána bevett egy csomó gyógyszert. A hétéves kislány találta meg. Mikor
felnőttként olyan kapcsolatba lépett, amiben reális esélye lett a házasságnak
és a családnak, megjelentek a tünetek.
A bokát az elvágyódás szimbólumának
is szokás nevezni, ismerek valakit, akinek nemrég kiment, és azt is pontosan
tudom hová és mire vágyik.
A gyomor esetében az a kérdés merül
fel, mit nem vesz be, szóval mi az, amit folyamatosan lenyel, de nem fűlik
hozzá a foga. Ismerek valakit, aki a munkája során sok nehéz történetet hallgat
végig, pedig nem ez a dolga, de nem szól évek óta. Jól elfárad a nap végére,
most már fekélye is van.
Nemrég írtam neked a lányról, aki
nehezen vált meg a dolgaitól, még a szemetétől is, és székrekedése volt. Ennek
ellentéte a félelemmel kapcsolatos, ugye nem kell leírnom, mit szoktunk
mondani, mit csinálunk a félelemtől.
Talán egyelőre elég lesz ennyi,
ugye? Majd ahogy jönnek az esetek, mesélek még. A testünk hozzánk tartozik és
ami velünk történik, az érinti őt is. Ha jelez, még ha kellemetlen is,
tulajdonképpen segíteni szeretne, megmutatja fizikai és gyakran lelki szinten
is, mitől lennénk jobban.
Fura lenne azt mondani, hogy légy
hálás a tünetekért, de mégis valami ilyesmire utalok.
Lujza, nálatok a családban milyen
öröklött hajlamok vannak? Vajon lehet ebből az élethez való hozzáállásra
következtetni? Költői kérdés.
Lenne kedved elgondolkozni ezen?
B.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése