Hogy ki az a Lujza?

Kedves Lujza!

Nem emlékszem, hogy neked volt-e templomi esküvőd. Én csak a polgárin voltam, de attól még lehetett. Azért kérdezem, mert ismét volt nálam valaki, aki régóta nem talál partnert, egész pontosan a válása óta. Neeeeem, ez így még mindig nem pontos, ugyanis az egyházi esküvőt nem is bontották fel.

Miért kötnek az emberek templomban házasságot? A vallási okokat ugorjuk most át és azt is, hogy az anyós, vagy a falu így akarja. Azt gondolom, hogy aki nem elégszik meg a polgári szertartással, az valahol mélyen hisz abban, hogy ez a kötelék egy másik dimenzióban is megköttetik, valamiféle áldás hullik rá, amit ember szét nem választ ugyebár.

Pedig ez az áldás sajnos nem véd meg sem az elhidegüléstől, sem a megcsalástól, viszont tudattalanul annyira beég egyesek mondjuk szívébe, hogy hiába vannak túl a gyerekelhelyezésen és a vagyonmegosztáson, valahogy nem üresedik meg a szék mellettük. És ha az a szék foglalt, nem akar oda ülni senki. (Egy ismerősöm éjszaka ment ki mosdóba és nem kapcsolt lámpát, nah, azon a széken is ült már valaki, jól megijedt mindenki, az is, aki aludt… De igazán nem akartam megtörni az áhitatot, bocsi, azért teszem zárójelbe)

Remélem nem gondolod Lujza, hogy bárkit is le akarnék beszélni a templomi esküvőről, dehogyis. Csak azt szeretném megértetni, hogy ha már volt egy ilyen örökre szóló ceremónia, azt ne felejtsük ott az éterben akkor sem, ha már nem élünk együtt. Dukálna ide egy bontási ceremónia is, nem gondolod? Pont ahogy a polgári esetében.

Persze nem mondom, hogy minden esetben annyira köt, hogy senki, de senki nem talál majd partnert ebben az esetben. Főleg akkor, ha keresztbe tette az ujját a háta mögött, vagy csak robotpilótában nyomta, mert szép volt a helyszín.

A kimondott szónak és a tetteknek súlya van, hiába! (És szerencsére.)

Nézegetünk majd egyszer esküvői fotókat, Lujza? Nem tehetek róla, ha meglátok egy menyasszonyt, nekem mindig bőgnöm kell. Szóval zsepi legyen nálad.

B.