Kedves Lujza!

 

Volt egy szép egyéni állításom. Akinek csináltam, legszívesebben azt mondanám, amit nekem anno a mesterem: neked nem kell ide járnod. De tudom, milyen fontos a külső szem, aki segít meglátni a vakfoltokat, szóval már nem mondok ilyet.

Rendszerelemként ott volt a családi csomag, társadalmi elvárások, saját út. Mert a kérdés az volt, hogy tényleg úgy van, ahogy érzem, hogy nekem így jó, pedig nem ez a szokványos, elvárt, vagy pedig csak maszkot húztam, elfedem az elégedetlenséget és a szenvedést.

Tudtam, hogy úgyis az első verzió lesz a befutó. Mert látom a befektetett munkát, az elfogadást és a szemléletet. Nem volt meglepő. Pedig van ám családi csomag bőven. És mégis.

Szóval jöjjön csak nyugodtan, bárhányszor elmondom, hogy szuper csaj, meg azt is, hogy bármi lesz is, megoldja, mert remekül funkciónál az a belső iránytű.

Te is szuper csaj vagy, Lujza! Bárcsak elmondhatnám már személyesen is.

B.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy ki az a Lujza?