Kedves Lujza!
Nem is beszéltük, mentek-e idén
nyaralni. Remélem, hogy ez nem is kérdés. Meg azt is, hogy a nyaralás valódi
pihenés és feltöltődés lesz, nem csak cuccolás, főzés, felvigyázás szép
környezetben. Mondjuk az is valami, de ne érd be ezzel.
A stresszforrások között nem
meglepő módon a nyaralás is szerepel, ugyanúgy, mint a karácsony. Abszurd, de
logikus. Kezdődik a bepakolással, folytatódik magával az utazással. Ki eteti a
macskát, otthon ne maradjon az útlevél, mit fogunk enni, jajj ez a rohadt dugó,
nem működik a klíma és hömpölyög a sor benzinkutas mosdó előtt, mikor érünk oda
kérdés ötpercenként. Ismerős?
Bármennyire spontán típus vagy,
érdemes jól tervezni. Például azt is, hogy kivel mész. Mert valakivel könnyű,
valakivel meg kifejezetten nehéz. Azt javaslom, ha máskor nem is, most merd
végig gondolni és kimondani, hogy te mit szeretnél ahelyett, hogy másokhoz
igazodnál. Ha ki akarod aludni magad, akkor azt, ha olvasni vagy túrázni
szeretnél, akkor azt. Ha eddig nem fordítottál erre figyelmet, gyakorold a
tudatos jelenlétet például amikor reggel kiülsz a teraszra kávézni, vagy
hanyatt fekszel a víz tetején, elbambulsz a kilátásban.
Még ha most is te vagy a
főszervező, szívd fel magad tartalmas pillanatokból. Ne felejtsd el, hogy nem
csak a gyerekek nyaralnak, hanem te is, tudatosíts mindenkivel, hogy te is
ugyanazért szeretnél menni, mint mindenki, ne áldozódj be. Nyilvánvaló, mégis
ki kell mondani, mert ha eddig természetes volt, hogy elsősorban te intézkedsz,
még azt hiszik, te akarod így. Ha nem mondod el, hogy érzel, hogy szeretnéd
érezni magad, nem biztos, hogy érzékelik, neked milyen.
Azt kívánom, kipihenten gyere haza,
ne még fáradtabban: a villantós képek mögött legyen tartalom, érzés, amire
szívesen gondolsz vissza.
Puszi
B.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése