Kedves Lujza!
Mondd csak, jól ismered a csendet? Régen,
a vezetékes telefonok idejében, mielőtt megcsörrent, volt egy pillanat, amikor
mintha valami elszippantotta volna az összes zajt a lakásból, mukkcsend lett, csak
azután hallottam meg a hangot.
Szoktam mostanság is hallani ezt a
csendet, véletlenül, pont úgy, mint derült égből villámcsapás, egyszer csak
leül a csend, ha csak egy pillanatra is. Mintha megállna az idő és kikönnyülne
minden.
Most kint ülök a kertben, de
lehetnék épp a tengerparton, vagy a kanapén is, elbambulok, kicsit
elhomályosítom a tekintetemet, és hallgatózok. Tüsszent a szomszéd, de nem zavar
meg, mert ez most egy olyan csend, amikor minden él körülöttem, csak a gondolatok,
érzések, test hallgatnak el. Ez sem tartott sokáig, mert már írom is neked a
levelet erről.
Te hol hallgatod a csendet? A
természetben, víz alatt, sötétben? És meg tudod csinálni mondjuk egy buliban is
hangos zene mellett? Nem a füleddel kell hallani.
Full mindfullness. Megnyugtató,
feltöltő és meg lehet tanulni.
B.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése