Kedves Lujza!

 

A minap jött hozzám valaki. Meghallgatott egy előadást és úgy érezte, róla szól. Azt kérte, hallgassam meg én is, mert szeretné kikérni a véleményemet. Hát! Fél óra volt, alig bírtam ki, nem lehetett pörgetni. Ha nagyon akarom, a fele rám is igaz.

És épp ez az. Tök jó, hogy mostanság rengeteg önsegítő könyv, tartalmas előadás, kurzus elérhető. Nehéz, sőt lehetetlen ilyesmit összerakni úgy, hogy egyénre szabott legyen. Ha viszont általános, akkor hajlamos az ember magára húzni olyat is, ami amúgy sem nem pontos, sem jellemző rá valójában. És ha beleéli magát, a torz tükör nem hogy segítene, hanem inkább árt.

Már írtam neked róla, egyik kedvenc tavaszi virágom a nárcisz, de amennyi állítólag virágzik belőle a párkapcsolatokban, annyi hagyma nem is létezik. Társfüggőktől is hemzseg a világ. Vannak persze, hogy sokan-e, azt nem tudom, mert mihez képest. Mondjuk nemrég valaki megdöbbentő adatot mondott az orrspray függőkről, na róluk kevés előadásban hallani.

Szóval azt akarom mondani Lujza, hogy aki nem szakember, ne állítson fel diagnózist, vagy legalábbis kérjen másodvéleményt. Pláne akkor, ha a partnerét analizálja, mert sokkal egyszerűbb lenne önmagával kezdeni. Mert ha nem tetszik a virágillat, miért szagolja az ember? Miért, hogyan tudta elbóditani? És ismét minden út Rómába vezet. Önismeret, önmunka nélkül senki nem halad olyan gördülékenyen. Még azzal se mindig, de érdemes próbálkozni.

Azért csak olvass, nézz, hallgass, tanulj Lujza, de megfelelő szemüveggel.

B.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy ki az a Lujza?