Kedves Lujza!

 

Volt nálam valaki. Nem először: kisebb nagyobb megszakításokkal dolgozunk egy ideje… Szépen halad, még ha nem mindig így éli is meg. A lányával is dolgozom, ez nagyon szép.

Igen, nagyon hasonlítanak…

Legutóbb jól beletrafáltunk valamibe, mire felkiáltott: miért nem ezzel jöttem én mindjárt a legelején? Hát nem úgy van az, kérem! Ez a hagyma jelenség. Szépen hámozzuk le a rétegeket, épp annyit, amit elbír. Nem véletlenül nem a magjával kezdjük, ahol a legjobban csíp. Lehet, hogy akkor meg sem hallotta volna. Na meg még én sem láttam.

Kimaradt volna egy csomó minden. Ennek így kellett lennie. Haha!!!

Szép napot Lujza!

B.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy ki az a Lujza?