Kedves Lujza!

 

Szerinted lehet hinni, jól hinni vagy nem jól hinni? Van különbség? Gondolkodj velem, és kíváncsi vagyok rá, te hogy látod.

Tegyük fel, hogy mondjuk valaki megtervez egy projektet, mindent jól előkészít, felméri a terepet, rak bele munkát.

Tegyük fel, hogy valaki hisz az igaz szerelemben, ismerkedik, nyitott, önmagát adja és alapvetően elfogadó.

Tegyük fel, hogy valaki hisz a gyógyulásában, abban, hogy a teste képes dolgokra, megteszi amit javasolnak, meg amit még saját kútfőből és utánajárásból hozzá tud illeszteni.

Tegyük fel, hogy valaki hisz istenben, valamilyen vallás híve, gyakorolja annak előírásit, és az értékei szerint él abban reménykedve, hogy akkor megkapja, amit ígértek.

Garancia egyikre sincs. Minden klappolt a projektben, de jön egy előre nem látható gazdasági válság. A hőn szeretett partner beleszeret valaki másba. Nem sikerül meggyógyulni. És gondolom te sem ismersz senkit, aki visszatért és tudja igazolni, hogy odaát épp úgy van minden, ahogy gondolta.

Szóval akkor vannak olyan tényezők, amikre nincs ráhatásunk a legnagyobb igyekezetónk ellenére sem. Akkor a hit nagyjából abból áll, hogy ráhagyatkozunk arra a valamire, amit nem tudunk irányítani, bízunk benne, hogy bármi történjék is velünk, annak valami nálunk erősebb valami képes értelmet adni. Ha nem csal a gondolatmenetem (és simán lehet, hogy csal), akkor a hit az vagy van, vagy nincs. Nem lehet azt jól, vagy jobban művelni. Ha kételkedem benne, hogy elég erős-e a hitem, akkor tulajdonképpen nincs is, nem?

Na erre most tényleg kíváncsi vagyok Lujza, ezt a kérdést nem csak ki akarom lőni az univerzumba, hanem arra kérlek, hogy inspirálj. Hm?

B.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy ki az a Lujza?