Kedves Lujza!
Mára egy roppant egyszerűnek tűnő
kis gyakorlatot hoztam neked. Csak oda kell állnod a tükör elé, bele kell nézned
a képmásod szemébe és ki kell mondanod neki kettő darab mondatot.
Egyszerűnek tűnő. Mert úgy kell
odaállnod, hogy előre tudod, mit fogsz mondani, és könnyen lehet, hogy
kellemetlenül érzed majd magad. Lehet, hogy ki sem tudod mondani, de ne add fel
kérlek, maradj addig, míg megy, és ha nem, állj oda holnap és akár holnapután
is. Azt is kinézem belőled, hogy szabotálod a feladatot, de legalább most beültetem
a bogarat a füledbe és fogmosás után, amikor majd szembesülsz veled, eszedbe
fog jutni az a két mondat.
Mozi után taxiba ültem, a sofőr
megkérdezte, hogy telt az estém. Születési hibám, hogy nem tudom nem azt mondani,
ami van, és mondtam, hogy jól megütött egy film. Ó, aszongya, én ilyenre be sem
ülök. Hát elgondolkodtató, végülis meg lehet úszni pár arcon csapást. Én amondó
vagyok, hogy ha ezt megengedi magának az ember, akkor a függvény felfelé is
pont ilyen amplitudóval tud kimozogni, szóval szerintem összességében megéri.
El ne felejtsem leírni végül azt a
két mondatot neked Lujza, mert már biztosan tűkön ülsz. Akkor hát:
Szerethető vagy. És én szeretlek.
Én is mondom neked. Legyen szép
napod!
B.
U.i.: Haladó szint: mondd másoknak
is, lepd meg őket!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése