Kedves Lujza!

Mind porszemek vagyunk, vagy nem? Porból porrá. Amikor valaki bolhából elefántot csinál, tehát hosszasan rágódik egy kívülről jelentéktelennek látszó dolgon, akkor oda szoktam tenni egy másik perspektívát.

Biztos te is láttad már azt a kisfilmet, ami megmutatja, hogy milyen lehetetlenül picikék vagyunk a világűrben. A mi „kis” rendszerünkön kívül mennyi más rendszer létezik, és ha csak a miénket szemléljük, ahhoz képest milyen picurka a Föld. A golyóbisból elenyésző méretű helyet foglal el Magyarország, azon belül a város, ahol élsz. És a sok ember közül te.

Majd a probléma, amin rágódsz. Ha az egész életvonaladat képzeled el magad elé, akkor mégis mekkora jelentősége van annak, hogy például mit mondott a Kispistajóska az új nadrágodra, vagy hányas lesz a matek röppdolgozat. És mégis: ez itt és most a te problémád és rágódnivalód. Hogy mekkora jelentősége van, rajtad múlik. Ez pont egy olyan dolog, amivel kapcsolatban te kezeled a játékkonzolt.

Tudom ám, hogy ha egy bolha ügy elefánttá duzzad, akkor más is van mögötte. Annak is utánajárunk, ne aggódj, Lujza. Attól még nem baj, ha más viszonyítási pontot is keresel.

Abba belegondoltál már, hogy kedvenc történelmi alakoddal, bárhány évszázada élt is, ugyanazt a levegőt szívtad, ugyanazt a vizet ittad? Nincsenek itt, aztán mégis valahogy itt vannak a levegőben, és itt zavarják a vizet. Porszemek, mi? Ha van olyan, hogy porszemlánc, azt úgy hívják, porcica?

Sanszos, hogy amit most megélsz, nem először fordul elő a világegyetemben, valakivel már megtörtént, valaki már megoldotta valahogy. Erre gondolj, Lujza. Remélem sok minden máson is elgondolkozol, ha ezt elolvasod. Én is ezt szoktam tenni, mikor szembejön valami, néha elég egyetlenegy szó. Így születnek ezek a levelek is. És én sem tudhatom soha, mikor melyik mondatom lesz segítség, vagy útbaigazítás egy kliensnek.

Sok puszi!

B.