-

Kedves Lujza!

 

Kétségbeesett nagypapa telefonált. Baj van egyetlen kisunokájával. Szorong, a körmét rágja, nem tud aludni, hányás után indul az iskolába.

Kérdezem, miért nem a szülő telefonál. Azt mondja, zűrösek. Hiába beszél nekik, nem hallgatnak rá, hogy baj van. Nem élnek együtt, az egyikük szintén segítségre szorul, a másik hallani sem akar sem pszichológusról, sem senkiről. Szerinte majd elmúlik.

Bármennyire szeretném, nem segíthetek. Nem csak azért, mert ez egy másik súlycsoport, hanem azért sem, mert a nagypapának nem adhatok időpontot. Nem ő a gondviselő. A szülők háta mögött nem tehetünk semmit. Morális és jogi okok mellett a gyereknek még egy titkot kellene őriznie és még egy púpot nem teszünk a hátára.

Szóval más úton kell megoldani ezt a dolgot. Ha gáz van, ott a gyámügy és bízom a pedagógusokban is.

Közben pedig mindannyiunk feladata, felelőssége, hogy odalépjen, szóljon, ha bárkit bajban, veszélyben lát. Nem gondolod, Lujza?

B.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

-
Kedves Lujza!   Úgy látszik, mostanság a túlhajszolt emberek történetei találnak meg. Volt nálam valaki. Egyszer csak összeesett, csoda, hogy nem előbb és talán az is, hogy egyáltalán még fel tudott kelni. nevezhetném nyugodtan güzünek is, amennyit dolgozott. Pedig nem volt rászorulva, ha most abbahagyná teljesen, akkor is lehetne legalább egy Marci Hevesen. Hát kénytelen volt otthon maradni orvosi utasításra. Mikor először találkoztunk, azt gondoltam, hajj, megint egy keményfejű pali, kongathatom napestig, akkor is ellenáll majd. De nagy meglepetésemre nem ez történt. Eszes férfi, az evolúció gyöngye ez esetben azért, mert egy pillanat alatt megértette, mi a dolga. Felmondott, félidős munkát vállalt, árat emelt, tervezi a nyaralását, relaxál, olvas, sétál. Igaz ez utóbbit muszájból, mert egy darabig nem vezethet. Na ugye, hogy a keményfejűséget akár a hasznunkra is fordíthatjuk felesleges ellenállás helyett. Szóval bravó uram, csillagos ötösre felelt tudatosságból, felel...
További információk
-
Kedves Lujza! Egy kliensem azzal keresett meg – nehezen osztotta meg a dolgot, mert nagyon szégyellte -, hogy alkoholba fojtja a bánatát. Sokszor és nagyon. Alkoholista. Szerinte nem, de ez nem vélemény kérdése. Zárójel, ha ilyesmivel találkozol, amúgy ez addiktológus kompetencia, de ez a levél most nem erről szól, zárójel bezárva. Hanem arról, hogy a dolog egy felmenőjénél kezdődött. A háborúból hazaérve nem találta a helyét. A családja nagyon várta haza, de egy másik ember jött vissza. Nem akarom tudni, miket élt át, és mivel akkoriban nem lehetett Dunát rekeszteni különböző segítőből, és a férfiak különben sem sírnak, csak cipelte és cipelte azt a hatalmas terhet. Nem beszélt róla, de biztosan többször lepergett előtte a film és újraélte, ami történt. Nem csodálkozom, hogy alkoholhoz nyúlt és bizonyos szemszögből jól tette, mert nyúlhatott volna a kötélhez is. És mivel inkább az alkoholt választotta, életben maradt, így generációkkal később meg tudott születni a kliensem. Fajf...
További információk
-
Kedves Lujza! Szoktatok ti kirándulni? Mi nem sokszor és nem eleget. Igazán kár. Nem az a hegyibeszéd következik, hogy az emberek annyira eltávolodtak a természettől, csak a mobilokat nyomkodják és ez a világ nem ugyanaz. „Egyet jól jegyezz meg! Ha valaha az életben bánatos leszel, mindig menj ki egy közeli erdőbe és minden fában, minden bokorban, minden növényben és állatban érezni fogod Isten jóságát és mindenhatóságát.” Emlékszel, amikor Sissi apja ezt mondta neki a filmben? Amikor az erdőt járjuk, valahogy mindig sikerül visszatérni a saját tempónkhoz, valahogy ott lesz és érezhető az a belső mag, amihez érdemes visszatérni. Nevezhetjük istennek is, bármit is értesz ezalatt. A természet megmutatja, hogy a tökéletlenség is életképes és életszerű. A tragédia, az elmúlás, a rendezetlenség is a világ része, és az új kezdete. Elszenesedett fatörzsből, kidőlt fából is előretör az új hajtás, idővel megújul, folytatódik, tovább él. Lehet, hogy sokkal erősebb f...
További információk