-

Kedves Lujza!

 

Emlékszel még arra, hogy milyen volt az első nagy szerelem? Azt hitted örökké tart majd, már megvolt a gyerekek neve is, és amikor a felnőttek bölcsen elmondták, ez nem így lesz, azt gondoltad, fogalmuk sincs. És igazuk lett. Nem is működött volna.

Találkoztam olyan válófélben lévő párral, akik extra fiatalon kerültek össze, családot alapítottak, de nem egyidőben jöttek rá, hogy közben felnőttek és a világról, a párkapcsolatról, családról más elképzeléseik vannak. Végül – remélem – mindketten eljutottak oda, hogy nem voltak egymáshoz valók.

Találkoztam olyan párral is, többel is, ami azt illeti, hogy egy hosszabb szünet után ismét egymásra találtak. Volt egy jó kis alap, amire lehetett építeni, tudták, mire vállalkoztak és elég érettek voltak, hogy kezelni tudják.

És találkoztam olyan párral is, akik szintén nagyon fiatalon ismerkedtek meg, és még mindig, sok év és gyerekek után is úgy gondolják, összetartoznak. Olyan édes ez. Ha akarsz egy jót bőgni Lujza, nézd meg A szerelmünk lapjai című filmet.

Mégis, hozhat az problémákat, hogy még szinte gyerekek voltak? Nem is kérdés. Álomból lett valóság, gondolod. Pont ez az, még ott van a szemük előtt a fátyol, csak itt-ott kicsit lyukacsos. Olyan ez, mintha egy szép kirakott puzzle képben nem odaillő darabokat találnál. Nincs baj, ha még jól kivehető az összkép. Jó rájuk nézni, na!

B.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy ki az a Lujza?

-
Lehetne egy képzeletbeli barátnő.  Lehet, hogy Anya így hívott kislánykoromban. Szóval lehet, hogy én vagyok, és ez egy napló.  Lehet, hogy egy nemlétező kliens.  Az is lehet, hogy azért írok neki, mert egy barátnőm arra buzdít, hogy írjak feljegyzéseket a munkámról. Arról, amit sosem szabad megosztani, de bizonyos tanulságai másnak is szól(hat)nak.  Ezek mind. Ez minden.
További információk
-
Kedves Lujzám! Ma jól besokalltam. Nincs vége a rohadt házimunkának. Azon kaptam magam, hogy haragszom a gyerekeimre, mert a zoknijukat hajtogatom. Gondolhatod, egy ekkora családban mennyi a zokni, még ha el is tűnik némelyik párja, akkor is marad pont elég. Aztán meg úgy éreztem, hogy ez nagyon méltatlan. Nem akarok senkire haragudni, mert zoknit hord. De közben azt is gondolom, hogy ez egy unalmas meló, és hogy tényleg arról szólna az anyaság, hogy csendben tűrve, fejet hajtva hajtogassak? Nem akarooooom. Arról nem is beszélve, hogy van még pár ilyen sohavégetnemérő unalmas házimunka.   Szerinted hány évesen tud egy gyerek zoknit hajtogatni? Kipróbáltam! A négyéves már tud, és még élvezi is. A nagyok nem élvezik, de ki mondta, hogy fintorogva nem lehet zoknit hajtogatni? Úgy döntöttem, engem inkább nem zavar :D És ma azt is lemértem, mennyi ideig tart öten kipakolni a mosogatógépet. Bakker, kevesebb, mint 2 perc. Hát Lujza, lett pár tervem, mit nem akarok ezentúl egyedül cs...
További információk
-
Kedves Lujza!   Buzdítottalak, hogy kérj segítséget, azt írtad, neked az nem megy. Már szóba került a nagymamád, aki egyedül vezette a tanyát és bennünket még mosogatni sem engedett. Az ő története nem ott kezdődött. Hanem ott, amikor kislányként a háborúban elvesztette az apját és a testvérét. Az édesanyjával maradt, ketten kellett boldogulniuk. Nem volt más választásuk, ha életben akartak maradni, vinni kellett a gazdaságot. A jószágot akkor is meg kellett etetni, ha megbetegedtek. A termést akkor is be kellett takarítani, ha szaggatott a derekuk. És ő még csak kislány volt. Vannak minták, amelyeket felmenők adnak örökül az utódaiknak, még ha (észrevétlenül) terhesek is, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy segítsenek megküzdeni az élettel, vagy konkrétan túlélni. A „Légy erős” mintát mindannyian megkapjuk gyerekként otthon vagy akár az iskolában, akkor van gond, ha túlzottan elhatalmasodik rajtunk. Amikor a saját szükségletek háttérbe szorulnak, akkor a minta nem szolgál ...
További információk