Kedves Lujza!

 

Nem kell ahhoz kommunikációs szakembernek lenni, hogy megtanulj jól kérdezni. Mi volt a suliban? Semmi. Na, például ez a kérdés nem szokta beváltani a hozzá fűzött reményeket.

Szerinted miért pont a görögökről, meg a rómaiakról tanultok történelem órán? Mit utálsz a kémiában, pontosan miért szeretsz valakinek a barátja lenni? Melegszik!

Olyan kérdéseket érdemes feltenni, amikre nem egy szó a válasz, amin gondolkodni kell, beszélgetést lehet elindítani. Hogy mit kérdezel, ahhoz nem árt tisztázni, mit akarsz megtudni. Ha csak a kapcsolatfelvétel, akkor szinte bármi megteszi, de ha az a cél, hogy megértsd a másikat, tisztázz helyzeteket, akkor tovább kell gondolkodni.

Mit érzel, amikor kiabálsz velem, pontosan mi dühít fel? Régóta nem bandázol a barátaiddal, ennek mi az oka? Hol látsz bennünket néhány év múlva? Mivel lennél elégedett a mai nap végén? Mit szeretnél csinálni a nyaraláson? Hogyan ünnepelnéd szívesen a születésnapodat?

Egy könyvben jött szembe egy kérdés: Hogy fordulhat elő, hogy Piroskát, azt a szegény kislányt egyedül küldi be a nagymamája az erdőbe, vajon miért nem kíséri el, mi dolga lehet? Sok nagyonis releváns kérdést egyszerűen nem teszünk fel.

Azt hisszük, tudjuk a választ. Vagy nem tudjuk, de rettegünk az igazságtól. Mert ha felteszed a kérdést és kapsz is választ, akkor már nehéz úgy csinálni, mintha nem tudnád, azzal meló van, lehet, hogy változtatni kell. Nem kérdezni néha egyszerűbb, kényelmesebb.

És vannak kérdések, amiket nem szabad feltenni. Mi újság pasifronton? Hogyhogy nincs még gyerek, valami bajod van? Szóval az ilyen kérdések csak erős bizalmi kapcsolatba férnek bele. Ha nem vagy benne biztos, kérdezd meg, hogy kérdezheted-e erről, különben még egyet belerúgsz az amúgy is földön fekvőbe.

Luuuujjjjzaaaaa! Mikor találkozunk?

B.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy ki az a Lujza?