Kedves Lujza!
Képzeld, ma beszélgettem egy fiatal lánnyal, akit nyár elején engedtem el. A legjobban elengedni szeretem a klienseket, sejted, miért. Ma sem azért beszéltünk, mert gáz van, inkább úgy fogalmaznék, hogy valakinek össze akarta foglalni a történéseket, meg akart állni egy pillanatra és nem egyedül rá akart nézni az elmúlt félévre.
Hosszú évekre eltűnt a való
világból a virtuálisba. Úgy ítélte meg bizonyos események hatására, hogy ott
biztonságosabb kapcsolódni, és például nincsenek bacik, max. vírusok, de azok
sem őt támadják. Innen kellett őt visszacsalogatni, megmutatni neki, hogy miről
marad le, miközben a sérüléseket akarja elkerülni.
Mama hotel, online barátok igen,
tömeges programok kizárt, állatokról szó se lehet! Az online barát pár sarokra
lakott, de nem találkoztak. Ha ezt a sort olvassa, ő is furcsán fog nézni,
biztos vagyok benne, de akkor és ott ez volt a természetes.
Úgy hiszem, nem tart soká, hogy
tömeges jelenséggé növi ki magát ez a probléma.
De ez sikertörténet, Lujza,
csodálatos!
Képzeld, rendszeresen meditál.
Moziba és étterembe jár, fület lyukasztatott, bandázik, még lovagolt is.
Tudatosan egyre kevesebbszer száll meg a Mama hotelben és azon jár az esze, mi
mindent szeretne még kipróbálni. Örülök.
Hálás vagyok, hogy rám bízta magát
és azért is, hogy bár túl van az elakadásán, újra beszéltünk. Mert sokszor
annyira kíváncsi vagyok, kivel mi van, de hát én nem kereshetem fel a
klienseimet, még azt hiszik aggódom és nem hiszem el, hogy boldogulnak.
Mondtam már, hogy imádom a munkám,
Lujza? Tudom, hogy mondtam, akkor is
mondom, remélem még vagy ezerszer!
Ölelés
B.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése