Kedves Lujza!
Nemrég megkérdezte valaki, hogyan
legyen jó a karácsony, ha sose volt jó. Mármint, ha az ember úgy nő fel, hogy
nem volt jó. Felnőtt korban ez átírható? Hm. Jó kis kérdés.
Elgondolkoztam a vallási
megközelítésen, és a túlzottan nyálas karácsonyi filmeken is, de nem lennék
hiteles, ha ezekről kezdenék írni. Azt pedig nem tudom, hogy aki kérdezte, pontosan
milyen színben szeretné látni, mivel tudna azonosulni. Vajon semmi, de semmi
nem volt jó neki? Szerintem pár süteménymorzsát biztosan össze lehetne
szedegetni arról mindenképp, mi hiányzott és milyennek szerette volna?
Ahogy a napszakokhoz tartoznak
rutinok, érzések és tennivalók, úgy az évszakokban is megtaláljuk ugyanezeket.
Nálunk advent idején hideg van és hamar sötétedik, a többi évszakhoz képest
kevés növény igazán szép, kezdhetnénk talán itt.
A sötét és hideg okán mindenképp
befelé fordulós időszak ez. Fizikai szinten jó érzés hazatérni a melegbe és a
fénybe. Legyen az forró csoki, puha takaró, égősorok, tobozok és a fenyőfa
illata, egy habos fürdő, gyertyák. Sosem felejtem el, hogy Svédországban,
amikor már szeptemberben leesett az első hó, és hónapról hónapra egyre
kevesebbet sütött a nap, nem egy, hanem tíz-húsz gyertya is égett délután, mert
annyira hiányzott a fény. Kint röpködtek a mínuszok, a forró teához lekvárral
megkent kekszet ettünk és beszélgettünk. Sikerült átadnom a hangulatot, Lujza?
Ilyenkor nem a paradicsom és az
eper a favorit, előbb gondolkozunk töltött káposztában és gesztenyepürében,
mert ezeket adja a természet, na és ez máris egy következő adalék ehhez az
időszakhoz. Közös sütögetések, meghitt vacsorák, töltekezés energiával.
Behúzódunk a hidegből, de nem mindegy,
hogy kivel főzünk, eszünk, társasozunk. A karácsony elvileg családi ünnep, de
mi van, ha pont velük nem sikerül meghittségbe kerülni?
Mondhatjuk azt, hogy köszi, nem?
Szerintem igen. Közben azért ne felejtsük el, hogy ha a család velünk akar
ünnepelni, akkor számukra mi is jelentjük a meghittséget, vagy valami hasonlót,
ez azért jó érzés. Lehet konszenzusra jutni, itt ennyi idő, nálunk annyi, ezzel
vagy azzal akarjuk elütni az időt, és kinek mit jelent az ajándékozás, ami
mégiscsak ide tartozik. Mármint amikor az ember jó érzéssel gondolkozik el
azon, hogy mivel tudna örömet szerezni annak, akit szeret.
Ha az alkohol volt a gond, akkor
jöhetne egy tisztítókúra, ha tragédia történt, akkor új szokások bevezetése, ha
mindig túl lett tolva és feszkó volt, akkor az ételrendelés és chill. Vagy az
egész úgy, ahogy van, és akkor például az utazás.
Hosszasan lehetne opciókat sorolni
barátoknak tartott partikról, év végi szelektálásról a lakásban, ahogy a
japánok szeretnek készülni az új évre, abba megtisztulva megérkezni ésatöbbi. De
itt is az a fontos, hogy az én elképzelésem szerint hogyan és kivel szeretném megosztani
a meleget, a fényt, vagy bármit, amiről nekem szól ez az időszak, amikor kicsit
több napom van arra, hogy befelé forduljak.
Hogy neked Jézus, a rend, a halászlé,
vagy a szauna, Lujza nekem egyre megy. Az a lényeg, hogy neked mi fontos.
Lehet, hogy a gyerekkorodban nem jött be a karácsony, de most nem ott vagyunk.
Pont azt csinálsz, amit akarsz, van választásod, már nem bújhatsz senki szoknyája,
vagy legyünk stílusosak, a karácsonyfája mögé.
Azt is szeretném ide tűzni, hogy
ezidőtájt rengetegen ünneplik a világban a karácsonyt, ami a legtöbbünk számára
valami hasonló jót jelent. Együtt egyidőben csatlakozni valami jóhoz felemelő.
Neked miről szól ez az időszak,
Lujza? Jó készülődést önmagad megváltásához (is).
B.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése