Kedves Lujza!
Neked mi jut eszedbe a konfliktus szóról? Az a sejtésem, hogy először a veszekedésre gondolsz. Pedig az együttműködéshez szerintem barátságban is hozzá tartozik, hogy időnként belemegyünk. Ez még nem a kultúránk része, ideje volna, hogy észrevedd a konfliktus napos oldalát is, amelyik értékeli és elfogadja mások nézőpontját, és megoldásra törekszik.
Ha zavar van bennem és azt elmondom, láthatod a nézőpontomat. Ha nem mondom el, esélyt sem adok magunknak a változásra. Most, hogy ezt a levelet írom, figyelem a saját érzelmeimet, viselkedésemet, ha megismerem a te nézőpontodat, akkor látom majd a reakciómat is és tudok ezeken változtatni. Gyakorlom az önérvényesítést és próbálom meghúzni a határaimat, tisztelni a tieidet.
Ha sokáig vagyok feszült, az nem tesz jót a lelkemnek és éjszaka is hánykolódok. Szóval, ha konfliktust kezdeményezek veled, akkor tulajdonképpen az egészségemre is figyelek. És lássuk be, a konfliktus néha nagyon izgalmas, megszínesíti az unalmas hétköznapokat.
Nem húzhatom tovább az időt, most az következik, hogy megosztok veled valamit, ami nekem nem oké és konfliktust kezdeményezek veled Lujza. Igaziból nem hiszek benne, de akár indíthatnék olyan konfliktust is, aminek kenyértörés lenne a vége.
De ha alaposan végig gondolom, hogy mi a bajom, akkor oda jutok, hogy amennyire élvezem, néha épp annyira terhes nekem ez az egyoldalú kommunikáció. Arra vágyom, hogy többször reagálj a leveleimre. Tudunk erről beszélni?
Szép napot!
B.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése