Drága Lujzám!
Ne félj annyira az érzelmektől!
Én megértem, hogy a tények, a számok sokkal
kiszámíthatóbbak és mérhetővé teszik a világot. Ugyanakkor nem mérhető a
világon minden. Sosem lesz kiszámítható teljesen. Csak van valami értelme az
érzéseknek, ha már egyszer vannak. Emellett nem fogsz tudni elmenni. Néha fáj,
és sírunk, máskor pedig jó lenni.
Ahogy a gondolatok szavakba öntése tanulható,
úgy fejleszthető az is, ahogy az érzelmeikkel vagyunk. Megélni, felismerni,
megnevezni, kifejezni, kezelni őket. Abban hiszek, hogy kevesebb gondot okoz,
ha kimondjuk, kifejezzük, ami bennünk van, mint az, ha nem.
Sem robbanó kukta, sem belülről száradó virág
nem akarok lenni és ami azt illeti, erről nézve kaméleon sem.
Igazán nem akarlak összezavarni, de az
érzelmeinket gyakran az határozza meg, ahogyan gondolkozunk dolgokról. Szóval,
ha sikerül magadban rendezni, hogy milyen gondolatok indították el őket, egy
kakaslépéssel kiszámíthatóbbá válnak az érzéseid. A gondolatok kialakulása is
nyomon követhető: függ a személyiségedtől, neveltetéstől, környezettől,
kultúrától, életeseményektől…
Érezd jól magad Lujza, vagy úgy, ahogy épp
alakul.
B.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése