Kedves Lujza!
Miért nem
most járunk iskolába? Így felnőttként. Sok minden értelmet nyer, miközben az
ember a gyerekkel tanul.
Annak
idején átvergődtem a dolgokon, le akartam tudni, mert rém unalmas és fennkölt
volt minden. Most szívesen tanulnék újra irodalmat, történelmet. Na nem úgy,
hogy mindenféle piszlicsáré évszámot meg kelljen tanulnom, meg ilyen olyan
verselési algoritmusokat, vagy életrajzi elemeket. Inkább úgy, hogy az ember
lássa az akkori gondolkodásmódot, belehelyezkedjen egy kor emberének
gondolkodásmódjába. Mintha ott és akkor élne.
Azon
gondolkoztam, hogy mim van most, amim nem volt akkor. Miért érdekel ez most és
miért nem tudtam követni akkor. (Lujza, nem voltam ám rossz tanuló, nem
kifogasokat keresek)
És arra
jöttem rá, hogy a tanult együttérzés. A megérteni akarás, az együttműködés igénye.
Ezeket tanítják ma az iskolákban?
Ha esetleg
nem, miért nem?
B.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése