Kedves Lujza!

 

Ésszel, erővel, esetleg szívvel, lélekkel? Mindegyikre van pár mondásunk. Melyikkel vagy jóban??

Valahol olvastam, hogy a leghosszabb távolság az a húsz centi, ami az eszünk és a szívünk között van. Lehet ezt sokféleképpen érteni. Van, aki mindent túlagyal és a „hogy érzed magad” kérdésre is egy gondolattal felel, és van, akit nagy kihívás észérvekkel győzködni, mert annyira az érzelmei irányítják.

Kicsit olyan ez, mint a női és férfi minőségek, amik bennünk vannak. Nem, nem genre kérdés ez, hisz anyából és apából lettünk, már hogy is ne lenne meg bennünk mindkettő…

Kinek ebből van több, kinek abból, de felesleges szélsőségekben gondolkodni, mert előbb utóbb utolér, amit hárítasz.

Tény, hogy a tények kézzel foghatóbbak és kiszámíthatóbbak, feltéve, ha tényleg tények, és nem valami belső szűrőn átfolyt valamik.

Lehet menekülni a tények elől, mert az visszarántana a valóságba és lehet az érzelmek elől is, mert arra nincs mértékegység. Bármelyik irányt tartod is a sötét oldalnak, annak valami oka van.

Uccu, derítsük ki! Szaladok a centiért, hátha mégis mérhető…

B.