Hogy ki az a Lujza?

Kedves Lujza!

 

Előfordul időnként, hogy olyan sztorival jön valaki, ami nekem is megvolt. Vigyázok, hogy ne vetítsem rá a saját megélésemet, miközben nem tudom és nem is akarom teljesen kikapcsolni, amit tapasztaltam, mert így könnyebben megérzem, épp miben van.

De ne félj, nem foglak a saját sztoriaimmal untatni, inkább elmesélem, hogy volt nálam valaki, aki a tinédzserek lelkesedésével vágott bele a párkeresésbe úgy, hogy váltig állítja, nem akar kilépni a házasságából.

Van itt egy kis bökkenő, azt is elmondom, mi. Azt szerette volna, ha segítek neki kilábalni ebből a kórságból. Merthogy rengeteg energiáját felemészti az üzengetés. Sok figyelmet, játékosságot, izgalmat, sőt, szellemi kihívást is kap ezekből, összefoglalva: mindent, ami nem unalmas. Miután az egész estét a házastárssal töltötte, akkor is a telefonhoz nyúl.

Mi lenne, ha ki tudnám gyógyítani a bajából? Mondjuk nem tudok és nem is akarok ilyet, de játsszunk el a gondolattal, hogy mi maradna azután. Hová kerülne az olthatatlan szomja, mibe menekülne bele ezután?

Nem akar vele beszélni magukról. Semmiről se. Igazából bármit javasoltam is, semmit nem akar már tőle és vele. Szóval már tudja, csak nem akarja tudni.

Persze, ez nagy ügy, kellemetlen, nehéz, és eléggé megrengeti a jövő biztonságát. Viszont szerintem méltatlan is.

Mármint úgy értem Lujza, hogy te vajon szeretnél együtt lenni valakivel, aki téged unalmasnak tart, de biztonságosnak?

B.