Kedves Lujza!

 

Képzeld el, hogy lelked otthonát sok kis lakó lakja. Mindegyik jószándékú, védelmező alkat. Annyira elszántak a segítésben, hogy gyakran túllicitálják egymást, folyton nagy a hang- és zűrzavar a házban. És nem tudsz elköltözni.

Egy kliensemnél – hogy csak néhányat említsek közülük– hét hang veszekedik folyton. Néha csak ketten, másszor többen vágnak egymás szavába.

Az egyikük sokszor szorong, ha úgy érzi, nem kap elég figyelmet. Azt hiszi, nem számít, mintha megszűnt volna létezni és másra sem vágyik, mint nyugalomra és biztonságra.

A második olyan, mint egy elkényeztetett hercegnő, különlegesnek érzi magát és elvárja, hogy ezt más is így gondolja. Szerinte kijár neki a figyelem, sőt, őt ki kell érdemelni.

A harmadik rendkívül erős, nincs szüksége senkire és nem kér segítséget.

A negyedik nem tud dönteni. Megkérdőjelezi magát olyan dolgokkal kapcsolatban, amiket szerinte neki illene tudnia. Mások mindig jobban értenek ahhoz, amiben döntenie kell.

Az ötödik borzasztóan kritikus, nem csak önmagával, de a másikban is azt keresi, arra áll rá a szeme, hol a hiba. A legkisebbeket is kiszúrja és felnagyítja.

A hatodik mindent irányítani akar. Ha valamit egyszer eldönt, nem tud engedni belőle. Képtelen elfogadni mások javaslatait.

A hetedik hibáztat. Felelősöket keres. És beolvas nekik akkor is, ha saját magát találja.

Mondtam Lujza, hogy zűrzavar. Benned is laknak ám ennyien, sőt nem akarlak rémisztgetni, sokkal, de sokkal többen. Őket az alapján válogattuk ki, hogy kik a leghangosabbak, amikor épp párkapcsolatban van. Képzeld csak el, mi lesz ebből!

A legoptimálisabb esetben sem önazonos, egyenes kommunikáció.

Ahogy mondtam, mindegyikük jót akar és régóta vele élnek. Csak anno még úgy hívták őket, hogy anya, apa, nagymama. Egyszer csak belső hangokká változtak. És onnan fújják a magukét.

Benned kik dirigálnak, feleselnek? Lujza?

B.