Kedves Lujza!

 

Majd holnap. Majd jövőre. Majd egyszer. Majd, majd, majd. Keringett pár éve egy történet a facsén, talán te is olvastad, arról szólt, hogy milyen békésen pihent egy szép fehérnemű a fiókban a majdani megfelelő alkalomra várva.

Amikor kihúzta a fiókot a nő, mindig megpillantotta, néha kiszedte, aztán visszatette. Addig várt és várt, míg már nem is tudom, nem passzolt, vagy nem volt kinek felvenni, vagy elment az illető és a partnere szedte ki a csomagolásból. Nem emlékszem pontosan, de nem is lényeg, ugye, kedves barátnőm?

Megvan az a helyzet, amikor összefutsz valakivel az utcán és úgy köszöntök el, hogy majd keressük egymást? Tudjuk, ennek mi lesz általában a vége. Mégis mi tartja vissza az embert, hogy azonnal kivegye a táskából, vagy megnyissa a telón a naptárt és megbeszélje, pontosan mikor?

Úgy, de úgy tudunk halogatni. És nem csak azokat a dolgokat, amiket a hátunk közepére kívánunk, például könyvelés, konyhafiók szortírozás, vagy vízóra csere időpontegyeztetés, hanem a fenébe is, azokat is halogatjuk, amik élvezetesek. Mit szólnál hozzá, ha írnánk egy listát, - nem kell, hogy mindjárt bakancs legyen, de akár lehet az is – amire felvezetünk egy csomó dolgot, amit szeretnénk csinálni?

Kivel találkoztunk régen, hova szeretnénk eljutni, mibe kezdenénk bele szívesen. Egy ötven körüli barátom például most kezdett el zongorázni tanulni. Paradicsompalánta, baltadobálás, arctorna, mit bánom én, bármi lehet rajta. És itt a nagy ünnepek alatti ráérő időnkben megterveznénk, pontosan hogyan és mikor fogjuk abszolválni.

Ha az önmagadnak való örömszerzés nem lenne elég nagy motiváció (sajnálnám, ha így lenne), akkor gondolj arra, hogy a kínai horoszkóp szerint a tűz ló éve következik, azt pedig el tudod képzelni, hogy egy ló, ha nekiiramodik, abban mekkora erő lakik.

Na akkor nem marad más hátra, mint hogy jó ágaskodást, startot és vágtázást kívánjak neked majd jövőre. Előbb csak írd meg azt a listát és ne csak gondolatban.

Gyí te Lujza!

B.

U.i.: Legyek már rajta a listádon, légyszi!