Kedves Lujza!

 

Jöttél, vagy hoztak? Ezt mindig megkérdezem, ha kiskorút hoz a szülő. Na meg akkor is, ha felnőttet hoz a házastársa.

Hoztak! Azt sem tudom, miért vagyok itt. Döbbenet a másik oldalon. De hát megbeszéltük. Lehet, de nem azt, hogy ma, és hogy nem mehetek edzésre. Vagy, hát feszkó van otthon, anya azt mondta, jöjjek el és én nem akarok feszkót, ha ez az ára, hát itt vagyok. Bármit megteszek, csak maradjunk együtt, a feleségemért jöttem el.

Hajjaj, innen 50%. Érted, Lujza, akkor ez most azon múlik, tudok-e, akarok-e olyat mondani, hogy ő maradni akarjon. Tíz percet azért adok az ügynek, elmondom, nagyjából mi fog történni és hogy én csak azzal tudok dolgozni, aki érzi, hogy segítségre van szüksége és kellően motivált, hogy részt vegyen a saját dolga elrendezésében.

Nem szeretnék libát tömni, sem senkit manipulálni, és bizonygatni sem, hogy nálam aztán milyen jó lesz neki. Az elmúlt hetekben több ilyen is történt. Volt, aki elment, de majd vissza akar jönni. Volt, akivel egyszerűen nem stimmelt a kémia. És olyan is volt, hogy nagy duzzogva igent mondott a gyerek, majd, amikor kilépett a szülő az ajtón, a hozzáállása megváltozott, az ellenállás nem nekem szól, nem is a folyamatnak.

Felmerül a kérdés, hogy vajon otthon szoktak-e libát tömni és hogy mivel. Én megértem, egy anya nem akarja szenvedni látni a gyerekét és ha máshogy nem megy, a jó falatokat jószándékkal keverve, de mégiscsak megtömi. Legtöbbször a szülő is ellátogat hozzám ezután, mert a kommunikációban nyilván zavar van. Jót akarnak mindketten, a szeretet is erős, csak nem azt mondják, ami tényleg van, és a másik megértése megcsúszik.

Az is kommunikáció, ha nem mondasz semmit, ha nem megfelelő a hangnem, és ha nem megy a pókerarc, akkor aztán mindenki azt ért alatta, amit az előző tapasztalatok, sokszor nem a célszeméllyel megélt tapasztalatok, megélések és sérülések diktálnak.

A problémák legtöbbször orvosolhatók, de nem biztos, hogy velem. Szóval Lujza, ha nem jön be a segítő, keress fel egy másikat, harmadikat, míg meg nem találod azt a valakit, akinek úgy érzed biztonsággal odaadhatod a bizalmadat. Nem muszáj szenvedned, egyedül cipelned a nehézségeket. De a döntés legyen a tiéd, mégiscsak rólad van szó.

Ölellek!

B.