Kedves Lujza!

 

Buzdítottalak, hogy kérj segítséget, azt írtad, neked az nem megy. Már szóba került a nagymamád, aki egyedül vezette a tanyát és bennünket még mosogatni sem engedett. Az ő története nem ott kezdődött. Hanem ott, amikor kislányként a háborúban elvesztette az apját és a testvérét. Az édesanyjával maradt, ketten kellett boldogulniuk. Nem volt más választásuk, ha életben akartak maradni, vinni kellett a gazdaságot. A jószágot akkor is meg kellett etetni, ha megbetegedtek. A termést akkor is be kellett takarítani, ha szaggatott a derekuk. És ő még csak kislány volt.

Vannak minták, amelyeket felmenők adnak örökül az utódaiknak, még ha (észrevétlenül) terhesek is, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy segítsenek megküzdeni az élettel, vagy konkrétan túlélni. A „Légy erős” mintát mindannyian megkapjuk gyerekként otthon vagy akár az iskolában, akkor van gond, ha túlzottan elhatalmasodik rajtunk. Amikor a saját szükségletek háttérbe szorulnak, akkor a minta nem szolgál tovább.

A továbblépéshez először gondold át, a családodban kire jellemző még, hogy mindent egyedül akar, vagy akinek mindent egyedül kellett megoldani. Próbáld megérteni, mi történt vele, neki milyen élethelyzet szülte ezt a hozzáállást.

Aztán nézz a saját életedre, nálad vajon hogyan alakult ki, hogy mindent ki kell bírni. Kiutáltak az osztálytársak, elhanyagoltak a szüleid, egyedül költöztél másik városba, országba stb. Az első lépés tehát a megértés. Ezt a munkát nagyon nehéz egyedül elvégezni.

Utána jöhet az itt és most. Mert a valódi változás a csinálásban van. A racionális éned képes belátni, hogy egyedül sokkal nehezebb. Bizonyos feladatok könnyebben és sokszor sokkal jobban sikerülnek, ha mások segítségét kérjük. A gyengeség bevállalása nem egyenlő a kudarccal. Gondolom te sem tartod szerencsétlennek azt, akinek segítséget nyújtasz. Vajon elég erős vagy ahhoz, hogy gyenge légy?

Tudatosítsd, hogy az élethelyzeted nem követeli meg, hogy egyedül kelljen küzdened.

Segít, ha megtanulsz olyan technikákat (pl.jóga, relaxáció), amik hatására újra kapcsolatba tudsz kerülni a testeddel, hogy felismerd, mikor közelíted meg a határaidat.

Figyelj oda a környezeted visszajelzéseire. Ők sokszor sokkal előbb látják, hogy baj van.

Mindazonáltal a legritkább esetben találkozom olyan klienssel, akiben nagyon erősen él ez a minta. Épp azért, mert nem tudnak segítséget kérni. Ők az összeomlás után érkeznek. Ezt is tartsd észben. Akkor ki fog helyt állni, ha nem leszel ott?

És még valami. Az első szülött kislány (az is, akinek van egy bátyja), gyakran a nagymama sorsát követi…

Szeretettel

B.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy ki az a Lujza?